Bevezetés a programozáshoz 1. gyakorlat, 5. csoport, 2006/2007 ősz
Adj már egy oboloszt (=fillért) neki,
mert hasznot akar húzni abból, amit tanul.
Euklidész
Célkitűzés
A tárgy célja, hogy a hallgatók megismerjenek egy matematikai modellt
a programozással és annak alapfogalmaival kapcsolatban. A
gyakorlatokon ezen modellhez kapcsolódóan oldunk meg feladatokat.
Időpont
| Előadás |
Csütörtök 14.00-16.00 |
Déli Tömb 0-821, Bolyai János előadó |
| Gyakorlat |
Kedd 9.40-11.10 |
Déli Tömb 0-412 |
| Mentorálás |
Kedd 11.15-12.00 |
Déli Tömb 0-412 |
Az előadáson és a mentoráláson erősen ajánlott részt venni, a gyakorlatokon megjelenni kötelező!
Elérhetőségek
Követelmények
A hallgatók teljesítményét két egymástól független követelményrendszerrel mérem.
- Plusz mínusz teszt: minden óra első 10-15 percében írunk egy
tesztet. A tesztben mindig egy kérdésre kell helyes választ adni, ez
a kérdés kizárólag valamilyen tételkimondásra vagy definícióra
vonatkozhat. Bizonyos bonyolultabb fogalmak esetében a kérdéshez
segítő feladat is szerepelhet, aminek megoldása egyáltalán nem
kötelező, de az értékelésen javíthat, ha a feladat megoldása helyes,
azonban maga a válasz, amit a hallgató az eredeti kérdésre adott, nem
az. Ha a hallgató eredeti kérdésre adott válasza helyes, akkor a
feladatra adott megoldás semmilyen mértékben nem befolyásolja az
értékelést.
A teszt eredménye a rákövetkező héten kerül ismertetésre. A félév
végén elégtelentől különböző gyakorlati jegyet csak az kaphat, aki a
tesztek legalább akkora részét oldotta meg helyesen, mint helytelenül.
A tesztről való hiányzás helytelen megoldásnak számít. A majdnem
helyes megoldásokat helytelen helyett "majdnem helyes"-nek fogom
nyilvánítani, ez az eredmény egy plusz és egy mínuszként számít.
A tesztek a gyakorlati jegy kialakításában az előbb ismertett szabályon kívűl
nem játszanak szerepet.
A kijavított teszteken az alábbi rövídítések is elképzelhetőek, mint értékelés:
| + | helyes |
| - | helytelen |
| 0 | majdnem helyes |
- Zárthelyi dolgozatok: a félév során három (de legalább két) ízben dolgozatot
is szükséges írni. Minden dolgozaton legfeljebb 60 pontot lehet elérni, de három
dolgozat megírása esetén csupán a legjobb két eredmény számít a félévi jegy
meghatározásában. A meg nem írt dolgozatok 0 pontos dolgozatnak számítanak,
javításukra (a 3. (javító) dolgozaton kívűl) nincs mód.
Az elérhető 120 pontot az alábbiaknak megfelelően váltom gyakorlati jegyre:
| -34 | elégtelen |
| 35-50 | elégséges |
| 51-70 | közepes |
| 71-90 | jó |
| 91-105 | jeles |
| 106- | kitűnő |
A fenti táblázat a hallgatók számára előnyös módon a félév során változhat.
A dolgozatok ideje:
Mindkét típusú dolgozat megírásához csak az általam osztott üres lap és a saját íróeszköz használható.
Bármilyen csalás felfedezése esetén az érintettek csalás által
érintett teljesítése meg nem írtnak számít és a hallgató a
jeles vagy kitűnő jegy megszerzésének lehetőségétől elesik. Különösen
kirívó (pl. más valaki jön zh-t írni) vagy ismétlődő esetben a csalás
tényét az egyetem illetékes személyeinek is jelzem.
Segédanyagok
Feladatsor
PostScript, illetve
PDF formában
Fóthi Ákos: Bevezetés a programozáshoz (ELTE Eötvös Kiadó)
Ehhez a könyvhöz tartozó (régi) kézirat
