Bevezetés a programozáshoz 1. gyakorlat, 15. csoport, 2007/2008 ősz
Adj már egy oboloszt (=fillért) neki,
mert hasznot akar húzni abból, amit tanul.
Euklidész
Célkitűzés
A tárgy célja, hogy a hallgatók megismerjenek egy matematikai modellt
a programozással és annak alapfogalmaival kapcsolatban. A
gyakorlatokon ezen modellhez kapcsolódóan oldunk meg feladatokat.
Időpont
Előadás |
Csütörtök 12.00-14.00 |
Déli Tömb 0-821, Bolyai János előadó |
Gyakorlat |
Szerda 13.30-15.00 |
Déli Tömb 0-221 |
Mentorálás |
Szerda 15.00-16.00 |
Déli Tömb 0-221 |
Fogadóóra |
Hétfő 14.00-18.00 |
Déli Tömb 3-113 |
Az előadáson és a mentoráláson erősen ajánlott részt venni, a gyakorlatokon megjelenni kötelező!
Elérhetőségek
Követelmények
A hallgatók teljesítményét két egymástól független követelményrendszerrel mérem.
- Plusz mínusz teszt: minden óra első 10-15 percében írunk egy
tesztet. A tesztben mindig egy kérdésre kell helyes választ adni, ez
a kérdés kizárólag valamilyen tételkimondásra vagy definícióra
vonatkozhat. Bizonyos bonyolultabb fogalmak esetében a kérdéshez
segítő feladat is szerepelhet, aminek megoldása egyáltalán nem
kötelező, de az értékelésen javíthat, ha a feladat megoldása helyes,
azonban maga a válasz, amit a hallgató az eredeti kérdésre adott, nem
az. Ha a hallgató eredeti kérdésre adott válasza helyes, akkor a
feladatra adott megoldás semmilyen mértékben nem befolyásolja az
értékelést.
A teszt eredménye a rákövetkező héten kerül ismertetésre. A félév
végén elégtelentől különböző gyakorlati jegyet csak az kaphat, aki a
tesztek legalább akkora részét oldotta meg helyesen, mint helytelenül.
A tesztről való hiányzás helytelen megoldásnak számít. A majdnem
helyes megoldásokat helytelen helyett "majdnem helyes"-nek fogom
nyilvánítani, ez az eredmény egy plusz és egy mínuszként számít.
A tesztek a gyakorlati jegy kialakításában az előbb ismertett szabályon kívűl
nem játszanak szerepet.
A kijavított teszteken az alábbi rövídítések is elképzelhetőek, mint értékelés:
+ | helyes |
- | helytelen |
0 | majdnem helyes |
- Zárthelyi dolgozatok: a félév során három (de legalább két) ízben dolgozatot
is szükséges írni. Minden dolgozaton legfeljebb 60 pontot lehet elérni, de három
dolgozat megírása esetén csupán a legjobb két eredmény számít a félévi jegy
meghatározásában. A meg nem írt dolgozatok 0 pontos dolgozatnak számítanak,
javításukra (a 3. (javító) dolgozaton kívűl) nincs mód.
Az elégtelennél jobb gyakorlati jegy megszerzéséhez legalább két
legalább 17 pontos zárthelyivel kell rendelkezni.
Az elérhető 120 pontot az alábbiaknak megfelelően váltom gyakorlati jegyre:
-35 | elégtelen |
36-54 | elégséges |
55-73 | közepes |
74-92 | jó |
93-105 | jeles |
106- | kitűnő |
A fenti táblázat a hallgatók számára előnyös módon a félév során változhat.
A dolgozatok ideje:
Mindkét típusú dolgozat megírásához csak az általam osztott üres lap és a saját íróeszköz használható.
Bármilyen csalás felfedezése esetén az érintettek csalás által
befolyásolt teljesítése meg nem írtnak számít és a hallgató a jeles
vagy kitűnő jegy megszerzésének lehetőségétől elesik. Különösen
kirívó (pl. más valaki jön zh-t írni) vagy ismétlődő esetben a csalás
tényét az egyetem illetékes személyeinek is jelzem.
Segédanyagok
Feladatsor
PostScript, illetve
PDF formában
Fóthi Ákos: Bevezetés a programozáshoz (ELTE Eötvös Kiadó)
Ehhez a könyvhöz tartozó (régi) kézirat